A dagerrotípia terjedésével a fényképezőgépek is fejlődésnek indultak. A kezdeti nehéz nagy dobozokat kisebb, ám még mindig nehéz felszerelés váltotta fel. Később a “varázsdobozok” egyre kisebbek lettek. A fényképezőgépek továbbfejlesztésében a magyar Petzval József és az osztrák Friedrich Voigtläder ért el igen figyelemre méltó eredményt. 

Petzval akromatikus portrélencséjének fényerőssége mintegy hússzor nagyobb volt a Párizsban gyártott egyszerű meniszkusz-lencséknél, amelyeket a Daguerre-fényképezőgépekben használtak. Voigtländer a fényképezőgép ormótlan faháza helyett könnyen hordozható dobozt szerkesztett. Az újításokat 1841 januárjában ismertették.

Ugyanebben a hónapban az osztrák Franz Kratochwila közzétett egy kémiai eljárást, amelyben klór- és brómgőzöket alkalmazott, és a lemez érzékenységét az ötszörösére növelte.
Az újítások eredményeként az expozíciós idõ 20–40 másodpercre csökkent. A dagerrotípia-készítés virágzó iparág lett, jó anyagi körülményeket biztosítva sokaknak.

The post Petzval József portrélencséje appeared first on Mary N .hu.